Vendégeink lesznek:

- Bodoki Tamás, az Index.hu újságírója
- Réz András esztéta
- Vándor Ágnes újságíró, iskolavezető (Werk)

A beszélgetést vezeti: Artner Sisso.

Ha van véleménye, vagy egy hasonló története, jöjjön el és ossza meg velünk!

A rendezvény időpontja: 2010. július 21. szerda, 20.00 óra.
Helyszín: Szimpla Kert, Budapest VII. kerület Kazinczy u. 14.

Kérjük, hogy részvételi szándékát előre jelezze a meghivo@szet.eucímen

- De miért nyert ekkorát a jobboldal? És mihez kezd a hatalommal?
- Mibe bukott bele a baloldal, és képes lesz-e még visszakapaszkodni?
- Nemzeti együttműködés és konzultáció: kommunikációs trükk, vagy új eszköz a demokrácia erősítésére?
- Mekkora az új kormány gazdasági mozgástere?
- Kell-e új alkotmány?
- Mihez kezdhet Orbán Viktor a szélsőjobboldallal?

A SZET következő rendezvényén ilyen, illetve ezekhez hasonló kérdésekre keressük a választ. Megpróbáljuk megérteni az okokat, és közösen mérlegeljük a lehetőségeket. Ebben lesz segítségünkre Tölgyessy Péter alkotmányjogász, politikai elemző.

A rendezvény időpontja: 2010. június 8. kedd, 19:00 óra.
Helyszín: Merlin Színház, Budapest, V. kerület, Gerlóczy utca 4.

Kérjük, hogy részvételi szándékát előre jelezze a meghivo@szet.eucímen

A válaszadók 93 százaléka szerint a közélet, a politika túl sokat foglalkozik önmagával és keveset a mindennapi élettel. Azzal a véleménnyel, hogy közéletünk, a politika eleget foglalkozik az iskolával, a játszóterekkel, a sporttal, az egészséggel, a mindennapi élettel mindössze 7 százalékuk értett egyet. A Marketing Centrum 2009. májusi kutatása szerint a 18 évnél idősebb magyarok körében 83% vs 16% volt a válaszarány ugyanennél a kérdésnél. A SZET közönsége tehát az átlagosnál nagyobb valószínűséggel igényli a politika mindennapi problémák felé fordulását.

Az a kérdés viszont erősen megosztotta a válaszadókat, hogy többet foglalkozna-e a közélet a mindennapi kérdésekkel, ha több nő vállalna szerepet a politikában. A többségi vélemény (59%) az volt, hogy ez nem ezen múlik, ugyanakkor 41% azt a véleményt osztotta, hogy „több nőnek kellene részt vennie a politikában”. A Marketing Centrum már említett reprezentatív felmérésében ez utóbbi arány csak 33% volt, a SZET közönsége tehát nagyobb valószínűséggel vár javulást a nők közéleti szerepvállalásától az átlag magyarnál, bár erre azért annak is hatása van, hogy valamivel több nő, mint férfi töltötte ki a kérdőívet.

A kérdés megítélése ugyanis erősen függ a válaszadók nemétől. A férfiak háromnegyede szerint nem a nők politikai szerepvállalásától függ a politika mindennapi problémák felé fordulása, a nők körében viszont azok kerültek többsége (51%), akik szerint a nők közéleti jelenlétének erősödése érdemben befolyásolná a politikai diskurzus tematikáját. A véleményeltérések életkor szerint is jelentősek. Némileg meglepő módon inkább az idősebb válaszadók remélik a politika mindennapi problémák felé fordulását a nők fokozottabb közéleti szerepvállalásától.

Mindent egybevetve a SZET közönségének 85 százaléka úgy véli: jó lenne, ha több nő vállalna szerepet a közéletben. Ennél a kérdésnél is a nők álltak pozitívabban a nők közéleti szerepvállalásához (90 százalékuk), azonban a férfiak 78 százaléka is azt szeretni, hogy több nő szerepeljen a közéletben.

A válaszadók 62 százaléka azt gondolja, hogy javulna a közéleti viták színvonala, stílusa, ha több nő venne részt a politikában, de ennél a kérdésnél nagyon jelentősen eltér a SZET közönségének vélemény- megoszlása az országos átlagtól.

Ön szerint ahhoz, hogy többet foglalkozzunk a legfontosabb mindennapi kérdésekkel: több nőnek kellene részt vennie a politikában vagy ez nem azon múlik, hogy hány nő vesz részt a politikában?

A „több nőnek kellene részt vennie a politikában” véleménnyel egyetértők aránya életkor és neme szerint

Ön szerint miként alakulna a közéleti viták színvonala, stílusa, ha több nő venne részt a közéletbe, politikában?

Egyes területeken több nő, mint férfi dolgozik. Más területeken a férfiak vannak túlsúlyban. Ön szerint a következő területeken több nő kellene, éppen megfelelő a nemek aránya, vagy kevesebb nő kellene?

A válaszadók elsősorban a parlamentben és önkormányzati vezetőként látnának szívesen több nőt, de a többség szerint több nőre lenne szükség az egyetemi oktatók, a menedzserek és a bankárok között is. Ugyanakkor a többség úgy véli, a pedagógus társadalom túlságosan elnőiesedett.

A férfiak és a nők véleményei csak három szakmánál térnek el jelentősen. A nők 77 százalékával szemben a férfi válaszadóknak „csak” 57 százaléka látna szívesen több nőt önkormányzati vezetőként. A férfiak hajlamosak férfi szakmának tekinteni a bankárkodást, és csak 39 százalékuk mondta azt, hogy több női bankár kellene. A nők körében viszont 60% ugyanez az arány. Végül a férfiak hajlamosak elnőiesedettnek érezni a jogász szakmákat, és csak a tizedük szeretne még több nőt látni ezen a területen. A nők körében viszont egyharmad ugyanez az arány.

A kérdőív utolsó kérdése a vezető erények megítélést firtatta. Az együttérzést, a türelmet és az udvariasságot a döntő többség inkább a nőkre érzi jellemzőnek, és két kivétellel az összes erény esetében többen mondták azt, hogy inkább a nőkre jellemző, mint a férfiakra. A két kivétel a gyors döntéshozási képesség és a határozottság. Az eredmények meglepően hasonlítanak egy amerikai reprezentatív felmérés eredményeire. Ugyanakkor a SZET közönsége négy erény megítélésénél, sokkal jobb véleménnyel van a nő vezetőkről az országos átlagnál.

Ma nem csak férfiakból lehetnek vezetők, politikusok, hanem nőkből is. Sok szempontból a férfiak és a nők között nincs különbség. De vannak olyan vezetői tulajdonságok is, amelyek inkább a nőkre vagy inkább a férfiakra jellemzőek. Ön szerint a következő tulajdonságok inkább a nőkre vagy inkább a férfiakra jellemzőek?

A nőkre jellemzőbb %

Vendégeink:

Wermer András, orvos, film- és TV rendező, producer, 1994 és 2002 között a Fidesz kampánystratégája
Karácsony Gergely, szociológus, politológus, közvélemény-kutató, jelenleg az LMP kampányfőnöke.
Bruck Gábor, pszichológus, kampánytanácsadó, a SZET elnöke.
A beszélgetést Magács László, a Merlin Színház igazgatója vezeti.

Rendezvény időpontja: 2010. április 13. kedd, 19:00 óra.
Helyszín: Merlin Színház, Budapest, V. kerület, Gerlóczy utca 4.

A Szabad Európa Társaság kíváncsi az Ön véleményére! Kérjük, hogy válaszoljon néhány kérdésre itt! Köszönjük!

Kérjük, hogy részvételi szándékát előre jelezze a meghivo@szet.eu címen

Merre tart a világ és benne Magyarország? Mitől féljünk, és minek örüljünk? Mikor lesz Magyarországnak női miniszterelnöke? Miben jobbak a nők? Hogyan működnek majd a családok? A SZET következő rendezvényén ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ vendégeink, és az Önök segítségével.

Itt lesz velünk:

László Kriszta, a Marie Claire főszerkesztője,
Máté Krisztina, televíziós műsorvezető és producer,
Ránky Katalin, a L’Oréal Magyarország vezérigazgatója.

A rendezvény időpontja: 2010. március 8. hétfő, 19:00 óra.
Helyszín: Merlin Színház, Budapest, V. kerület, Gerlóczy utca 4.

Kérjük, hogy részvételi szándékát előre jelezze a meghivo@szet.eu címen.

A Szabad Európa Társaság az Ön véleményére is kíváncsi! Kérjük, hogy válaszoljon néhány kérdésre itt! Köszönjük!

Tóth István György előadása a Szabad Európa Társaság 2010. február 2-i rendezvényén

Számos kutatás szerint a magyarok gondolkodása meglehetősen zárt, önmagába forduló. Mintha nem akarnánk Európától, a világtól tanulni. Sőt, úgy tűnik, hogy legtöbbször nem is igen érezzük ennek szükségét. Pedig legyen szó bizalomról, toleranciáról, vagy éppen a szabadságjogok gyakorlásáról, a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok szerint a magyar mentalitás inkább az ortodox kultúrához van közel, és nem Közép-, vagy Nyugat-Európához. A SZET legutóbbi rendezvényén a legfrissebb kutatási eredmények bemutatása volt a beszélgetés kiindulópontja.

A rendezvényen készült fotók itt tekinthetők meg >>>

Nem valószínű, hogy a jövőben kikerülhetne a nemzeti sajátosságok közül a panaszkultúra - mondta Mérő László matematikus-pszichológus az InfoRádiónak a Szabad Európa Társaság “Balkán vagy Európa - milyenek a magyarok?” című rendezvénye után. A panaszkultúra magyar specialitás, nemzeti sajátosság, ebben különbözünk a hozzánk hasonló sorsú, helyzetű országoktól - mondta az InfoRádiónak Mérő László. A matematikus-pszichológus nem hisz benne, hogy ezen változtatni kell, csak helyére kell tenni.

Tovább az eredeti cikkre>>>