Akik még tiltakoznak:

takarodoprae

SZET Kisfilmek

videó összeállítások rendezvényeinkről

SZET Hírlevél

E-mail címem:

Csatlakozz

Keresés

Lesznek-e új pártok? Hogyan változik a politikai paletta?

A SZET április 13-i rendezvényén Csepeli György, Karácsony Gergely és Bruck Gábor arról beszélgetett: „Mi kell ahhoz, hogy Magyarországon ma új párt alakuljon? Új ideológia? Karizmatikus vezető? Sok pénz, vagy elég egy jó program is? Esetleg csak öntevékeny polgárokra van szükség, akik képesek párttá szerveződni? Hogy indult az LMP, és mi lehet belőle? És vajon képes-e megmaradni, vagy sem?” A rendezvény meghívójával együtt ez alkalommal is egy rövid kérdőívet kaptak a vendégek. A felmérés természetesen nem reprezentatív, de jól tükrözi a SZET közönségének véleményeit.

Tovább »

A nők évszázada jön?

A SZET március 8-án a nőnaphoz kapcsolódó rendezvényt szervezett: „A nők évszázada jön?” címmel. Az eseményt beharangozó elektronikus levelekhez egy rövid kérdőívet csatoltunk. A válaszadók többsége nő volt, de 40 százalékuk férfi. A felmérés természetesen nem reprezentatív, de arról azért pontos képet ad, hogy miként vélekedik a SZET közönsége a feltett kérdésekről.

Tovább »

Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében

Tóth István György előadása a Szabad Európa Társaság 2010. február 2-i rendezvényén

Mit gondolnak a budapestiek?

Novemberben a Szabad Európa Társaság megbízásából a Marketing Centrum arról kérdezte a budapestieket, hogy mit gondolnak a fővárosi helyzetéről, fejlődéséről, és az életminőségről.

A budapestiek főváros teljesítményével valamivel kevésbé elégedetlenek, mint általában az országéval. Miközben az 1000 válaszadó negyede (26%) volt elégedett Magyarország elmúlt húsz évben produkált fejlődésével, addig Budapestről 28 százalék mondta ugyanezt. A megkérdezettek elsöprő többsége azonban egyértelműen pesszimistán ítéli meg a rendszerváltás óta eltelt időszakot: 72 százaléka úgy vélte, hogy az elmúlt 20 évben Magyarország adottságainál és lehetőségeinél lassabban fejlődött. A fővárossal kapcsolatban ezt 69 százalék gondolta.

Tovább »

Mit szeretnek, mit olvasnak a budapestiek?

A SZET számos nemzetközi szakértői rangsor alapján összeállította a 100 legfontosabb könyv listáját. Szombaton ott voltunk az Andrássy úti korzón megrendezett Évadnyitó Színházi Fesztiválon, és megmutattuk a budapestieknek. Kitűnő fogadtatásra találtunk: a nap folyamán több ezer irodalombarát kereste fel standunkat, hogy megtekintse installációinkat, és elolvassa a könyvlistát. Közülük 526-an kitöltötték a listához kapcsolódó rövid kérdőívünket is. Kiderült, hogy az átlagos válaszadó 26-27 könyvet olvasott a SZET listáján szereplő művek között. A kedvenc könyvek közül a legtöbben a Száz év magányt (G.G. Marquez), A Mester és Margaritát (M. Bulgakov), az 1984-et (G. Orwell), a Bibliát, valamint a Bűn és bűnhődést (F. M. Dosztojevszkij) említették. Tízből kilenc látogatónk hiányolta a magyar műveket a listáról. Közülük a legtöbb szavazatot Madách Imre, Szabó Magda, Gárdonyi Géza, Jókai és Márai művei kapták.

Tovább »

SZET TOP 100: a 100 legfontosabb könyv listája

2009.09.18.

Mindig nagy vita folyt arról, hogy melyek az emberiség legfontosabb szövegei. A véleményeket persze gyakran befolyásolta a vallás, a politika és az egyéni ízlés. Mégis, Harold Bloom szerint egyetlen generáció sem engedheti meg magának, hogy ne állítsa össze a legnagyobb könyvek gyűjteményét. Hiszen az irodalmi kánonnak, a remekművek normatív listájának fontos szerepe van a kultúra, a civilizáció fennmaradásában.

TOP100

Ezek a könyvek ugyanis ott vannak a művelt ember polcán, meghatározzák gondolkodásunkat, és minél többel találkozik közülük gyermekünk az iskolában, annál nyugodtabbak lehetünk. A SZET most több tucat külföldi szakértői lista alapján összeállította a legfontosabb 100 könyv listáját.

Tovább »

A fiatalok 68 százaléka szerint nőtt az intolerancia és a rasszizmus, 58 százalék találkozik homofóbiával a mindennapokban

2009.09.04

A Szabad Európa Társaság (SZET) munkatársai a Sziget Fesztiválon 1000, véletlenszerűen megszólított magyar és külföldi fiatalt kérdeztek személyes tapasztalataikról. A fesztiválozó magyar fiatalok 68 százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt időszakban hazánkban megnőtt az intolerancia, a diszkrimináció és a rasszizmus. Leggyakoribb a mocskolódás és a szidalmazás, de 37 százalékuknak erőszakos cselekményekről is tudomásuk volt. A megkérdezett magyarok kétharmada más népek gyalázásáról és nyílt cigányozásról számolt be, de 58 százalékuk homofób, 52 százalékuk pedig antiszemita megnyilvánulásokkal is találkozott. A legmegrázóbb adat azonban az, hogy mostanában tízből kilenc magyar, és ötből egy külföldi fiatal találkozott Budapesten intoleranciával, diszkriminációval és/vagy rasszista jelenségekkel a mindennapokban.

Tovább »

17 ezer tiltakozó aláírás gyűlt össze a Terézvárosi csendrendelet ellen

A Szigeten a magyarok 92, a turisták 99 százaléka tarja őrültségnek.

Holnap lép hatályba a Terézvárosi Önkormányzat rendelete, melynek értelmében este 10 órakor be lehet záratni a belvárosi teraszokat, sörözőket és üzleteket. A Szabad Európa Társaság (SZET) az idei Szigeten 1000 hazai és külföldi fesztiválozó véleményét kérdezte a csendrendeletről. Az elképzelést a magyar válaszadók 92 százaléka egyértelműen ellenezte, miközben a támogatók aránya csupán 2 százalék volt. A Szigetre látogató külföldi turisták körében a csendrendelet elutasítottsága még ennél is magasabb lett: elérte a 99 százalékot. A SZET és más civil szervezetek kezdeményezésére az elmúlt egy hónapban összesen mintegy 17 ezren tiltakoztak aláírásukkal a csendrendelet ellen.

Tovább »

Mit gondol a Sziget Magyarországról?

szigetzoA SZET munkatársai az idei Sziget Fesztiválon 1000, véletlenszerűen megszólított fesztiválozóval készítettek villáminterjút. Közülük 198-an külföldről érkeztek. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Szigetre látogató, zömében fiatal vendégek mit gondolnak a rendezvényről, Budapestről, illetve rólunk, magyarokról. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a Szigetet mára a magyarok és külföldiek egyaránt Budapest egyik fő vonzerejének tartják számon. Ezen kívül a magyar fesztiválozók leginkább a város fekvésére és a fürdőkre büszkék, míg a külföldieket Budapest szépsége mellett a csinos lányok és fiúk, valamint az olcsó árak vonzzák. Az ország imázsával kapcsolatban kevés változás tapasztalható:

Tovább »

Marketing Centrum: 83 százalék ellenzi a terézvárosi kocsma-bezárásokat

pohar

A Szabad Európa Társaság megbízásából 2009. július 24-én gyorsfelmérés készült a pesti Broadway területén. A Marketing Centrum munkatársai összesen 1000, véletlenszerűen megszólított polgártól kérdezték meg, hogy mit gondol a vendéglátóhelyek és üzletek nyitva tartási idejét korlátozó terézvárosi önkormányzati rendeletről. A legfontosabb eredmény: az önkormányzat záróra rendeletét a megkérdezettek 83 százaléka határozottan ellenzi, és mindössze 15 százalék ért egyet a képviselőtestület döntésével, amely drasztikusan csökkentené az éttermek, sörözők, teraszok és üzletek késő esti nyitva tartását.

Tovább »